Regényes vándorutam: Lángos kétszer, Beatles sokadszor, nyár végre és szórakozás örökre

Varsóba nemrég beköszöntött a nyár,

A Nowy Swiat utcán suhant szertelen,

Kánikulában, akácfák alatt,

S találkozott velem.

Ballagtunk éppen a Visztula felé,

S zúgtak fejünkben a Beatles dalok,

Viccesek, tréfásak és harsányak,

Arról, hogy milyen jól megvagyunk.

Elért a nyár és sütött valamit,

A konyha ajtaja beleremegett,

Tra-la: szálltak át a parkon,

Mélabús etűdök.

Egy pillanat: mit nem állíthatunk meg,

S Varsóban az Idő kacagva szaladt.

Rohant, rohant és meg sem állt,

Hiába akartam azt.

/Eredeti vers: Ady Endre: Párisban járt az Ősz/

Langosh, Beatles, summer, fun

Finally the summer has arrived to Warsaw and we could enjoy the sun and the good weather.

With the Slovakian girls, we made langosh/lángos. This was our first lángos, but it was successful and delicious.

On Thursday some of us went to my favourite park, to Łazienki park, where we wrote a song to our Bulgarian friend, Elly who had birthday. We wrote new lyric to the song She loves you yeah, yeah, yeah from Beatles. After that we ate ice-cream and Tine, the German girl played on the guitar and it was awesome. Next day we explored the Praga district and then we ate pierogi. We gathered in my room in the evening and we practised the song. We were watching Elena from the balcony and when she arrived to the dorm, we went to her room and sang the song to her. I think she was very glad and she was moved. (Although it might be that we were too unmusical that’s why she was crying a bit.) Anyway, she was happy and we were also that our surprise and presents made her happy.

On Saturday some of us tried to escape from the Escape room but we were lost in the jungle of the numbers, lockers and boxes. Though we couldn’t manage to solve all of the riddles, we enjoyed it. Then we went to the Vistula beach, where we celebrated Elly’s birthday. The weather was perfect, the sunset was amazing and we had a really cool time together. The boys made campfire, and they lost a ball in the river. We ate sausages, drank a little and enjoyed the day and night.

Chopin concerts are taken place every Sunday afternoon in Łazienki Park and this time we also went there. We were lying on the grass and listened to the music. In the evening we had a movie night and I made lángos again. A lot. J

Varsóba beköszöntött a nyár, és remélem nem is fog elmúlni. Egész héten meleg volt, élveztük a jó időt, és a hosszú hétvégét. Ugyanis az Úr napja itt nagy ünnep és még szünet is, ezért óráink sem igen voltak. Egy azért akadt, a híres zene pszichológia, a hiányzós tanárral. Ám ez az utolsó óránk jól sült el, mert kiderült, hogy végül nem kell vizsgázni, a két házi feladattal letudtuk az évet. És az ötöst is. Az egyik házink ráadásul elég könnyű volt, mert 30 különböző kérdésre kellett az általunk hallgatott zenékkel válaszolni. (Mi a kedvenc dalod? Mit hallgatsz ha mérges vagy?...) Később a német lánnyal összevetettük a listánkat és kiderült, hogy Beatles dalok nála is és nálam is akadtak.

A szlovák lányokkal pedig már egy ideje terveztük, hogy sütünk lángost és a héten végre összejött. Életünk első lángosát csináltuk és a kihívást teljesítettük, nagyon finom hazai ételt sütöttünk.

Łazienki park

Csütörtökön délután a kedvenc parkomba mentünk, a Łazienki parkba, hogy a bolgár lány születésnapjára dalt írjunk. És hát melyik együttes nótájára írhattunk dalszöveget, ha nem a Beatesére? A She loves you yeah, yeah, yeah c. dalt költöttük át, szerencsére nálam sokkal tehetségesebb szövegíró barátaim remek munkát végeztek. Majd fagyiztunk és Tine, a német lány gitárjátékát hallgatva élveztük a meleg, nyári napot a gyönyörű parkban.

Pénteken a Praga nevű, régi városrészt barangoltuk be, ahol sikeresen leégett a nyakam, de legalább most már tudom, hogy ennek a kerületnek semmi köze a cseh fővároshoz, annál inkább a tűzhöz. (Hol máshol éghettem volna le?) Az elnevezés egy lengyel szóból ered, ami égést jelent. Ez pedig arra utal, hogy régen ezen a helyen sok tűz ütött ki. A hosszú séta alatt az állatkertbe is betekintettünk, vagy inkább az tekintett ki ránk; a barna medvét bármelyik járókelő megcsodálhatta és sajnálhatta a nagy bundája miatt. Ezután az óvárosba mentünk, ahol pierogit ettünk, ami az egyik

nemzeti ételük a lengyeleknek. Hasonlít a derelyéhez, vagy barátfüléhez otthon, de itt mindennel megtöltik a tésztát. Például lazaccal, vagy spenóttal. Az egyik kedvenc lengyel ételem, de azért időnként hiányoznak az otthon ízei.

Lépcsőház Pragaban
Stairs in Praga

Este nálam tartottunk gyülekezőt aztán, hogy meglepjük Ellyt, a szülinapost. Főpróbát tartottunk, gyakoroltuk az éneket, és az erkélyről lestük, mikor érkezik vissza a koliba. Majd átosontunk az ő konyhájába és elénekeltük neki a szerzeményünket, odaadtuk az ajándékokat. Azt hiszem nagy örömet szereztünk neki, éneklés közben meghatódott. (Vagy annyira hamisak voltunk, hogy ezt nem bírhatta könnyek nélkül.) Minden esetre ezerszer megköszönte a meglepetést és nagyon boldognak tűnt. Mi is azok voltunk, hogy ilyen jól sikerült a kis akciónk.

Másnap délután néhányan szabaduló szobás játékon vettünk részt. Persze szokás szerint késésben voltunk, de azért időben elértük a helyszínt. Ahol bezártak bennünket egy szobába és különböző rejtélyek megfejtésének segítségével kellett (volna) kiszabadulnunk a teremből. Mivel mindenkinek ez volt az első ilyen élménye, így kevésbé voltunk sikeresek, eléggé elvesztünk a sok lakat, doboz és szám között. Bár nem jutottunk ki időben a szobából és sok segítséget kellett kérnünk, mégis érdekes élmény volt. Utána bevásároltunk, és megcéloztuk a partot. A Visztula partra mentünk, hogy ott ünnepeljük meg a bolgár lány születésnapját. Tüzet raktunk, virslit sütöttünk, kicsit ittunk is, és ha nem a nagyváros fényei és épületei tekintettek volna vissza ránk, akkor tényleg a tengerparton érezhettük volna magunkat. Azonban így is tökéletes volt. Gyönyörű volt a naplemente és elvesztünk a látványban, ahogy a híd mögött lebukó Nap fénye megcsillant a víztükrén. Jól éreztük magunkat, bár a fiúk elvesztettek egy focilabdát a Visztulában. A folyó túlpartjáról még zenénk is volt és a BL döntő góljairól sem maradtunk le.

Ha pedig vasárnap, akkor (végre) Chopin koncert a Łazienki parkban. Nyáron minden vasárnap délután ingyenes koncertet adnak a híres zeneszerző szobra mellett. Mivel a művész sajnos nem tud személyesen jelen lenni, ezért különböző zongoraművészek keltik életre a műveit. Mi egy japán hölgy játékát hallgattuk meg és nem mindennapi élmény volt úgy részt venni egy koncerten, hogy mindenki a fűben hevert, vagy a lábát lógatta a vízbe.

Az utolsó hangok elmúltával a közönség is útra kelt, mi azonban picit még élveztük a jó időt és a békés pillanatot. Majd hirtelen ötlettől vezérelve elhatároztuk, hogy este filmezünk, én pedig lángost sütök a jó hangulat kedvéért. Hamar visszaindultunk tehát a koliba, és elkezdtem a sürgés-forgást, vagy inkább sütést-főzést. Közel 2 és fél óra alatt irdatlan mennyiségű lángost készítettem el és nagy sikere lett. Igaz maradt a következő napra is, de mint kiderült nemcsak nekem jelent egy kis hazait ez az étel, hanem a románoknak, szlovákoknak, bolgároknak is. A Halálos iramban 7 c. filmhez pedig még fagyit is vettünk és nagyon jól éreztük magunkat.

Ezzel a héttel elmúlt a nyár első hete is, és már érezzük, hogy közeledik az Erasmus vége. Vegyes érzéseink vannak; egyfelől nagyon szeretnénk még együtt maradni, élvezni Varsót, egymás társaságát, új helyeket felfedezni, másrészt azért már hiányoznak az otthoniak. Szerencsére még van egy kis időnk itt és rengeteg tervünk van még. Meglátjuk, mit sikerül kihozni az utolsó hetekből.